2008. június 27.

Óriás gyerek kalap

.
Egy 2003-as Praktika magazin nézgetése közben találtam egy jópofa kalapot, aminek mellékelték a szabásmintáját is. Gondoltam megvarrom a fiamnak. Szabással és varrással együtt kb. 40 perc alatt elkészült. Nagyon tetszett a végeredmény, csak valami nem stimmelt. Ez ÓRIÁSI méret!!!
Íme a végeredmény:


Hát nem is tudom. Pontosan lemásoltam a szabásmintát (egy méretes volt, nem volt méretválasztási lehetőség), betartottam szó szerint a varrási útmutatót és mégis ilyen nagy lett. Vagy lehet, hogy 2003 óta összement a gyerekek feje??
A férjem azt mondta, hogy nem baj. Majd jó lesz neki fűnyíráshoz. És tényleg jó az Ő fejére is, pedig majdem 190 cm magas, és 100 kg!!

Mosható pelenkák

.
Már nem is emlékszem, hogy mit kerestem a neten, a lényeg az, hogy véletlenül rákeveredtem a Babanet - Pelenka: melyiket válasszam? című fórumára. Ahogy beleolvastam, hirtelen elkapott a vágy, hogy minél többet tudjak meg a témáról. Megfertőzött a téma és úgy veszem észre végzetesen.

Persze az első reakcióm nekem is az volt, hogy a 21. században minek bajlódni textilpelenkával (hiszen az én fejemben csak a tetra létezett, mint mosható pelenka), aztán megláttam egyet a neten és utolért a végzet!! Én is ilyet akaroooook!!!! Egyedül az ára volt egy kicsit visszatartó, hiszen sokkal könyebb apránként megvenni az eldobhatót, mint egyszerre egy mosható készletet. De rövid fejszámolgatást követően már biztos voltam abban, hogy családunk legújabb tagjával igenis meg fogom próbálni a mosható pelenka használatát. Persze először rám is furcsán néztek a játszótéri barátnőim (hasonló korú gyermekeik vannak), aztán meggyőztem őket (remélem!?), hogy van benne ráció. Megpróbálom, és ha végképp nem boldogulok vele visszatérek az elodbhatóshoz (de most már biztosan csak lebomló pelsut vennék eldobhatósból). Legalább megpróbáltam!!!

Egy véletlennek köszönhetően meg is vettem életem első mosható pelusait: Kushies Ultra 4-10 kg-ig. Egyik nap bementem abba a baba bizományiba, ahova beadtam az egyik babakocsinkat. Kifelé jövet valami megütötte a szememet a pénztárgép mellett. Mosható pelenka!!! Kerestem az árát. Csak egy sima árazó cédulát láttam az alján 1980 Ft-tal. Megkérdeztem a tulajdonos hölgyet, hogy darabja ennyi? Erre nézett rám bárgyún és rávágta, hogy nem. Hát persze, hogy az egész csomag. Kibontottam, hogy megnézzem, hogy milyen a belseje. VADONAT ÚJAK, MÉG MOSVA SEM VOLTAK!! Belül persze már eljártam az örömtáncot, de tök nyugodtan mondtam, hogy megveszem. Mikor már kifizettem, akkor kérdezte meg az eladó, hogy valójában mi is ez. Elmondtam neki, és amikor a bolti árát is, na akkor kapaszkodott meg a pult szélében. A hazafelé vezető úton végig vigyorogtam! Örültem, mint majom a farkának. Nem lehet, hogy nekem ilyen szerencsém legyen! És íme egy kép a szerzeményről:




Ezt követően az egyik aukciós honlapról vettem 4 db Popolini Two Size. Alig vártam, hogy végre megérkezzenek! És amikor megjöttek? Beléjük szerettem. Annak ellenére, hogy használt pelenkákról van szó, gyönyörűek.



Nem sokra rá, sikerült még használt Popolini pelenkákhoz hozzájutnom nevetséges összegért (az egész 35+7 db-os készlet 6000 Ft volt)!! Ebből eladtam 7 db-ot, így ingyen volt az egész!
Ennek köszönhetően lett még 15 db Popolini One Size-om, 2 db Popolini Ultra Fittem és 2 db Popolini Kombolinom (amit később egy kicsit átalakítottam). Ezen kívül volt még a csomagban mosóháló, 13 db vadonatúj betét a One Size-okhoz és 2 db Popolini L-es külső. Egy-egy darab mindegyikből:


Ezzel azt hiszem már igencsak teljes a készlet, nem is kellene több pelenka. De.....

2008. június 25.

Nadrágok

.
Manapság a minőségi turkáló tengerében fillérekért (szó szerint) lehet beszerezni a jó minőségű gyerekruhákat. Én is ezt teszem. Persze van a lurkónak szép új "butikos" ruhája is, de a homokozóba, oviba, itthonra teljesen tökéletesek a second hand-es ruhák. Ennek ellenére szeretek elbíbelődni gyermekem ruháinak elkészítésével. Leginkább nadrágokat varrtam neki (most már egyre kevésbé, mert már válógatós a lelkem), mivel nagyon egyszerűen és gyorsan elkészítehető. Álatlában egy éppen jó méretű nadrág elejét és hátát is körberajzoltam. Kivágást követően a két rajz külső oldalát összeragasztottam, így a nadrágot csak 2 darabból kellett összevarrni (kicsit lusta is vagyok, gyorsabb, mint 4 darabból összevarni).
A saját nadrágokat már csak azért is szerettem, mert igény szerint tudtam variálni a méretet. Mivel drága fiam fotoszintézissel táplálkozik, így elég soványka (4 évesen 103 cm és 13,5 kg). A legtöbb nadrág derékban bő volt, ami pedig derékban jó volt, az inkább halászgatyának volt jó. Így magam tudtam meghatározni a derékbőség és a nadrág hosszának kérdését.
Mivel nagy újrahasznosító vagyok (ugye azért ez is egy kicsit zöld gondolat ??) minden létező és fellelhető anyagot és már nem használt felnőtt ruhát felhasználtam.
Íme néhány elkészült darab tulajdonosán (már elég régiek a képek):

2008. június 24.

Táskák

.
Be kell vallanom, hogy én is a TÁSKAMÁNIÁSOK csoportjába tartozom. Sosincs elég és az épp aktuális célnak megfelelő táskám. Így, ha épp spórolós kedvemben vagyok, vagy nem találok a turkálókban olyat, amire szükségem lenne, leülök és megvarrom vagy átalakítom a már meglévőt.
A lenti két táska is így készült.

A narancssárga, egy turkálóban vásárolt párnahuzatból készült játszótéri használatra. A belsejében helyet kapott mobil- és cumisüveg tartó is. A maradék anyagból készült hozzá egy jó erős bevásárló szatyor és egy szatyortartó szütyő is. A két szélére varrt fülecskék lehetővé tették, hogy ráakasszam a babakocsi tolókarjára. Imádtam.



Mivel álmaim pelenkázó táskájáról lemaradtam a neten, így kénytelen voltam valami más megoldást találni. Sajnálok több ezer forintot kiadni egy táskáért, amiben persze biztosan találok valami kivetni valót, így egy már meglévő táskámat alakítottam át a célnak megfelelően. Mivel most kislány van a pocakban (csak 99,999%), így valami lányos mintát szerettem volna az elejére. Ezt a katicát egy böngészés közbe talált poszterről koppintottam le és a kisfiamnak is nagyon tetszik a végeredmény. A belsejébe plussz zsebeket és tárolókat varrtam egy enyhén víztaszító anyagból. Így nem csak plusz tárolókat nyertem, hanem egy kis tartást is kapott a táska.

Takaró és játszószőnyeg

.
Ez a két apróság még akkor készült, amikor Dani fiam még a pocakban volt. A terhesség előtt is szerettem varrogatni, de igazából akkor kapott el a gépszíj, amikor megjelent a teszten az a bizonyos két kék csík.

A szekrény aljában talált maradék anyagokból készült a patchwork szerű baba takaró. Mivel a kis kockák vékony pamut anyagból készültek (amolyan pólóanyag szerűből) elég macerás volt összevarrni őket, mivel varrás közben nyúltak. Nem is sikerült tökéletesre, itt-ott nem pontosan találkoznak a kockák sarkai, de ez engem nem zavart, örültem, hogy készítettem valami egyedit az én kis babómnak. Vatelinnel béleltem és sima szalaggal szegtem körbe.


A játszószőnyeg szintén itthon talált anyagokból készültek. Fehér lepedőre textilfestékkel készítettem a mintát. Életemben akkor volt először a kezemben textilfesték. Hát mit ne mondjak, kissé fakóra sikeredett a minta, amit azóta a sokszori mosás is tovább halványított. De nem különösebben zavar, hogy ilyen lett, mi így is szerettük. Az alja, egy nagyon vastag anyag, nem tudtam meghatározni a fajtáját, a bélés szintén vatelin. A képen látszik is, hogy kissé már avittas állapotban van, nagyon szerette a kisfiam. Sokszor ezt cipeltük magunkkal, ha látogatóba mentünk valahová. Csak leterítettem a földre, és vígan elbíbelődött a játékaival.

2008. június 23.

Korábbi kézimunkáim

.
Körülbelül 2 évvel ezelőtt készült el ez a falikép kisfiam ágya fölé. Egy használtan vásárolt paplanhuzat egyik feléből készült. A másik oldalából paplan és párnahuzat készült (a párnahuzat némi külső segítséggel jött létre).





Lurkónknak volt egy időszaka, amikor meg volt őrülve a Scooby Doo-ért, ekkor készült ez a párnahuzat. Pamut maradékokból alkottam, imádta. De minden csoda 3 napig tart állítja a mondás, nálunk kb. 2 hónapig.

Első bejegyzés


Mamamis
társaim hatására és unszolására úgy döntöttem, hogy a mai nappal útnak indítom saját blogomat.
Először magamról egy-két szót. Van egy 4 éves kisfiam és most várjuk kistesót, aki igen nagy valószínűséggel kislány lesz. Ha minden igaz, akkor szeptember közepén érkezik kis családunkba. Férjem imádnivaló, egyenlőre jól viseli bolondériáimat.
Imádok varrogatni (mindenfélét), főleg kisfiamnak, de már a hugicának is készült egy-két apróság.
Igyekszem munkáimról minél több képet és igény szerint leírást közzé tenni.

Az első kép természetesen a családomról: drága férjem és a mi Dani fiúnk.